Minden második magyarnak fontos, hogy a ruháik gyártása ne legyen káros a környezetre

Miért is vásárolnak, mi a megközelítésük a pre-loved fashion (használt ruházat) iránt, és vajon hogyan befolyásolja az átláthatóság és a fenntarthatóság a vásárlási döntéseiket? – főként ezekre a kérdésekre kereste a válaszokat a lengyelországi Fashion Revolution kutatása, amelyet Magyarországgal, Csehországgal és Szlovákiával közösen készítettek. Méghozzá azzal az ambiciózus céllal, hogy felmérjék a közép-európai fogyasztók divattal kapcsolatos viselkedésének mostani helyzetét. Mindehhez 4000, 16-75 év közötti résztvevőt kérdeztek.

A 2023 májusában publikált reprezentatív kutatás eredményei széleskörű információforrást jelenthetnek vállalkozóknak, aktivistáknak, döntéshozóknak, beleértve a divatmárkákat, illetve a használt ruhákat értékesítőket. Nagy előrelépés, hogy innentől közép-európai adatok is rendelkezésre állnak, ugyanis eddig csakis nyugati piaci adatokból indulhattak ki az érintettek.

A 84 oldalas tanulmány 10 szerző és szakember, valamint 3 független szakértő munkáját sűríti össze, méghozzá 8 kutatási területen (ruházat, divatmárkák, szokások, a 2022-es év, kötelesség, felelősség, információ, és „a változás felé”).

Globális túlfogyasztás és spontán vásárlások

– A kérdés az, hogy a tartósságra, minőségre, és a stylingban rejlő multifunkcionalitásra való fókuszálás mennyiben fakad az emberek tudatosságából és abból az igényből, hogy a fogyasztási szokások környezetileg és társadalmilag fenntarthatóbbá váljanak, és mennyiben fakad a nehéz gazdasági helyzetből – fogalmazott Katarzyna Olesiuk divatipari szakértő.

– Az egyik legfőbb konklúzió, hogy sok fogyasztó számára a fenntarthatósági és etikai aspektusok még mindig nem jelentenek döntő faktort, amikor ruhát vásárolnak. Ez a fogyasztói magatartással és a piaci trendekkel kapcsolatos elméletben gyökerezik. A globális túlfogyasztás és a spontán vásárlások formálják napjaink társadalmát.

„Van egy másik, optimistább oldal”

– Észrevehető elmozdulást figyelhetünk meg a fogyasztók magatartásában a fenntarthatóbb irányzatok felé. A kutatók a fogyasztók új típusait nevezték meg (például öko-fogyasztó, együttműködő, vagy épp asszertív fogyasztó). Az új definícióknak mind-mind egy közös céljuk van: tudatosabb vásárlási szokásokra sarkallni a fogyasztókat, és felelősebb cselekedetek felé vezetni őket – olvashatjuk a tanulmány összefoglalójában, ami arra is kitér, hogy a vásárlóknak igényük van a gyártás környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatos információkra.

Az eredmények emellett azt is megmutatják, hogy mennyire fontosak a jogi szabályozások, és a kormány, valamint a független szervezetek szerepe a felelős gyártás és a munkavállalói jogok gyakorlásának fenntartásában.

Kiemelünk néhány izgalmas, összesített adatot:

– A 25-34 év közöttiek 57%-a egyetértett abban, hogy fontos, hogy a ruhát, amit vásárolnak, állatokkal szembeni erőszak nélkül gyártották.
– Az 1000 euró feletti bevétellel rendelkezők 26%-a mondta, hogy fontos, hogy a ruhát, amit vásárolnak, lokálisan gyártották.
– A 16-24 év közöttiek 26%-a mondta, hogy fontos, hogy a ruhát, amit vásárolnak, újrahasznosított alapanyagokból készítették.

Végül, de nem utolsósorban a magyar válaszadók visszajelzéseiből összeállított adatsorokból szemezgettünk:

„Fontos számomra, hogy a ruhát (ideértve a cipőket és a kiegészítőket is), amit veszek…”
– úgy állítják elő, hogy nem káros a környezetre: 50%
– biztonságos munkakörülmények között gyártották: 40%
– kényszermunka alkalmazása nélkül gyártották: 46%
– állatokkal szembeni erőszak nélkül gyártották: 52%
– a fogyasztóra káros vegyi anyagok használata nélkül gyártották: 62%
– organikusan előállított alapanyagokból készítették: 17%
– olyan munkavállalók készítették, akik méltányos bérezést kapnak: 50%
– újrahasznosított alapanyagokból készítették: 26%
– lokálisan gyártották: 18%

Még több hasznos adatért, eredményért, és hosszabban kifejtett összefüggésekért ne felejtsd el átolvasni a Fashion Revolution tanulmányát!

Kép forrása: Fashion Revolution