bof.png

Főoldal / Blog

Lehangoló eredményekről számolt be a Business of Fashion

Online gyorstalpalót tartott a Business of Fashion szakmai magazin alapító-főszerkesztője és két kollégája június 15-én a frissen megjelent fenntarthatósági elemzésükről (The BoF Sustainability Index 2022). Sajnos lehangoló adatokról kellett beszámolniuk: a globális divatipar 30 legnagyobb szereplője még mindig nagyon távol áll a 2030-ra kitűzött fenntarthatósági céloktól.

A Business of Fashion tavaly adott ki először Sustainability Index-et, akkor a 15 legnagyobb divatvállalat adatait vették górcső alá. Fontos fejlemény, hogy ezúttal megduplázták a merítést: az aktuális kutatásban már 30 divatóriásról kapunk képet. Le kell azonban szögezni, hogy csakis nyilvánosan elérhető adatokkal dolgoztak (2021. december 31-ig bezárólag), tehát érdemes kritikai szemmel tekinteni az eredményekre.

100-ból 28 pont: édes kevés

Diana Lee, a Business of Fashion kutatási és elemzési igazgatója úgy fogalmazott az online előadás kezdetén, hogy bőven van még hely a fejlődésnek. Összesen 9000 adattal dolgoztak és 200 eldöntendő (igen-nem) kérdés alapján vizsgálták meg az említett 30 vállalatot. Az elérendő, optimális cél 100 pont volna (ha minden kritériumnak mindegyik cég maximálisan megfelelne), ám ebből csupán 28 pont lett az összesített eredmény.

– Ez a 28 pont nagy veszélyeket vetít előre. Az ENSZ által 2030-ra kitűzött fenntarthatósági célokat nagyon nehéz lesz úgy elérni, ha ebben az ütemben megyünk előre – mutatott rá Diana Lee. – Ez a csúf igazság – tette hozzá.

Lassú ütem, kérdéses jövőkép

A nagy márkák egyre többet beszélnek a fenntarthatóságról, de vajon mit tesznek ténylegesen az emberek és a bolygó védelmében? Lényegében ezt a kérdést boncolgatja a tanulmány, ami hat sarkalatos kategóriára bontja a fenntarthatósági kérdésköröket (zárójelben a 100-ból elért pontszámok): kibocsátás (38), átláthatóság (35), víz és kemikáliák (26), alapanyagok (25), munkavállalók jogai (25), hulladék (19).

Diana Lee megjegyezte, hogy két kategória – a kibocsátás és az átláthatóság kiemelkedtek a többi közül, ám ezen a téren is bőven van hova fejlődni. Ahogy Imran Amed, a BoF alapító-főszerkesztője fogalmazott: az eredmények lehangolóak, nyomasztóak.

A május 31-én közzétett indexben egyébként ez lett a top 5 cégcsoport: Puma, Kering, Levi Strauss, H&M Group és Burberry. Az online eseményen azonban az is elhangzott, hogy az ő fejlődésük tempója sem kielégítő. A sokak által ismert H&M Group például egy év alatt 5 pontott javított, de 2030-ra ezzel az ütemmel nem tudná elérni az ENSZ által megfogalmazott fenntarthatósági célkitűzéseket. És ez csak egy példa a 30-ból.

Legyen cselekedet az elköteleződésből!

Sarah Kent, a BoF fenntarthatósági vezető tudósítója arról tett említést június 15-én, hogy fontos, hogy most már cselekedjen is az ipar, ne csak beszéljen. – Valóban álljanak be a márkák azok mögé a célok és értékek mögé, amiket magukról hirdetnek! A nyitottság és elköteleződés egyre inkább látszik, de még nagy kérdés, hogy mindez mennyire fordul át cselekedetekbe.

– Sok változásra van szükség, ami nem egy este alatt történik. Ennek egyik alappillére a szabályozás, a jogszabályi környezet módosítása, ami most úgy néz ki, jó úton halad. Emellett olyan komoly befektetésekre, együttműködésekre és új technológiák fejlesztésére is sort kell keríteni, amik csak hosszú távon térülnek meg.

Vajon fognak kevesebbet gyártani?

Imran Amed a beszélgetés vége felé kanyarodva feltette az egyik legnehezebb és legfurfangosabb kérdést: lehetséges egyáltalán, hogy ezek a vállalatok úgy érjék el profit céljaikat, hogy közben nem a túlfogyasztó társadalmat erősítik?

Sarah Kent szerint egyelőre ez filozofikus kérdés, hiszen vannak már jó törekvések, de a pénzügyi növekedést és a környezeti hatásokat nagyon nehéz szétválasztani. Abban egyetértettek, hogy a titok nyitja az volna, ha kevesebbet, ám minőségibb darabokat gyártanának, meghosszabbítva a termékek életciklusát.

A hat sarkalatos kategóriáról kicsit bővebben:

Kibocsátás

A divatipar az egyik legszennyezőbb iparág. Becslések szerint a globális üvegházhatású gázkibocsátás 2-10%-át a divatipar bocsátja ki. Az emisszió radikális csökkentésére van szükség.

Átláthatóság

A divatcégek ellátó láncáról, alvállalkozóiról hiányos adatok állnak rendelkezésre. A fenntarthatósági célok és az elszámoltathatóság felé csak úgy lehet haladni, ha a beszállítók teljes körűen fel lesznek térképezve, a környezeti és társadalmi problémák szempontjából is.

Víz és kemikáliák

A textilipar rengeteg vizet emészt fel, sőt a ruhák elkészítéséhez több ezer kemikáliára van szükség. A textilgyártás – évente, globálisan – 93 milliárd köbméter friss vizet használ fel, ami 37 millió olimpiai méretű úszómedence megtöltésére lenne elég!

Alapanyagok

Az elmúlt időszakban megnőtt a kereslet a hagyományos alapanyagok alternatíváira, a kevésbé káros szálak és szövetek iránt. A divatmárkák úgy kellene, hogy kialakítsák beszállítói láncukat, hogy megvédjék a termőföldek egészségét, a biodiverzitást és a gazdálkodók érdekeit, jóllétét. Emellett fejleszteni kell az újrahasznosítás azon területét, ahol textilből hasonló minőségű textil válik.

Munkavállalók jogai

A BoF Sustainability Index-ben ez volt az egyik legrosszabbul teljesítő és legnehezebben átlátható kategória. Egyenlőtlenség és igazságtalanság szövi át megannyi divatiparban dolgozó ember életét. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány által kiváltott válság rengetegszer felszínre hozta az iparágba beépült rendszerszintű egyenlőtlenség és társadalmi igazságtalanság témáját, sajnos kevés változás történt azóta.

Hulladék

Szennyező túlfogyasztást éltet a divat. Minden másodpercben egy szemetes autónyi ruhát égetnek el vagy küldenek hulladéklerakóra. Bár néhány éve megjelent a körforgás kulcsszó a divat kontextusában (és nem egy vállalkozó kezdett javításban, bérlésben és újraértékesítésben gondolkodni), a hagyományos márkáknak még mindig a legyártott mennyiségen (volume) és a termékek életciklusának legvégén (end of life) kellene változtatniuk.

Nyitókép forrása: Business of Fashion